2008. november 4., kedd

Táblafestés rohadt nagy öngóllal

Szegény embert még az ág is húzza. A táblalefestős afférral kapcsolatban ezt inkább úgy módosítanám: szerencsétlen embert/pártot még az ág is húzza.
Most nem rosszból, de ennyire azt hiszem, csak az MKP lehet defekt. Miért is? Mi a helyzet?
A hétvégén a szlovák politikusok mélyebbnél mélyebb felháborodásuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy magyar szélsőségesek lekenték Pilisszentkereszt (szlovákul Mlynky) szlovák nyelvű helységnévtábláját. Erre mi, szlovákiai magyarok joggal mondhatjuk: mit pofáznak ezek, amikor itt heti rendszerességgel összemázolnak legalább egy magyar táblát. Sőt. És nem csak most, évek óta. Pontosabban azóta, hogy a 90-es évek elején végre nálunk is megjelenhettek a kisebbségi helységnévtáblák.
Az MKP – ezzel kapcsolatban is – tart egy hétfő késő délutáni sajtótájékoztatót (lapzárták miatt elég pocsék időpont, de hát részben érthető, mert a rendőrség DAC-ügyes sajtója is későn volt, azt meg kellet várniuk, mert arra akartak reagáni), amelyen felszólítják a belügyminisztert, hogy olyan gyorsan, amilyen gyorsan elítélte és magyarázatot követelt magyar kollégáiktól a szlovák tábla lefújására, ítélje el az itthoni táblamázolókat is. És persze oldja meg a problémát. (Zárójelben tegyük hozzá, hogy ez 1998 és 2006 között is élő jelenség volt, amellyel az MKP-t is magában foglaló kormány sem tudott mit tenni... sajnos.)
És hát mit ád Isten? Az MKP pont egy olyan táblát mutat be (a lekérit), amelyet történetesen általában nem etnikai okból szoktak összefirkálni – erről már a belügyminiszter tájékoztat másnap. Ahogy Kaliňák miniszter erélyesen bejelenti délelőtti sajtótájéjkoztatóján, a táblát nem tegnap mázolták össze (Csáky tegnap azt mondta, hogy aznap), hanem már évekkel korábban is úgy volt – ezt a helyi polgármester mondta el nekik. De. Mert nem ez a lényeg (az is gáz, ha két éve összemázolták, nem csak az, ha tegnap tették volna). A miniszter szerint a lefújásnak semmi köze a magyarutálathoz, a helyi emberkék szokták lefújni azért, mert az 1968-ban három falu összevonásából született község Lekérként szerepel hivatalosan, és ez a másik két egykori falu lakójának nem tetszik. Talán nekem sem tetszene. De azért még nem firkálnák le egy magyar helységnévtáblát. Ez másnak a jele szokott általában lenni...
Első hallásra elég debilnek tűnt a miniszter magyarázata. Hát persze, azért fújják le a magyar táblát, mert rühellnek az egykori szomszédfalu neve alatt „futni“. Nem pedig azért, mert egyesek ki nem állhatják a magyar feliratokat. Aztán délután kiderül: ez valóban így van. A helyi magyar polgármester ezt megerősíti az Új Szónak. Chezze!
Erre mondják, hogy pech. Szlovákiában többtucat, sőt, talán többszáz olyan magyar tábla van, amelyet legalább egyszer lefújtak már, egy rakat olyan, amelyet rendszeresen összecsesznek. Azért, mert magyar. Nem hiszem, hogy a lekérin kívül lenne még egy olyan, amelyet nem magyarellenességből firkálnának össze rendszeresen. Az MKP-nak pedig sikerül összeszednie ezt az egyet. Amikor van rá egy egész napjuk (a sajtót hétfő késő délután tartották). Ha pedig már a lekérit sikerült csak hozniuk, akkor legalább rákérdezhettek volna. Halló, mikor cseszték össze? Milyen gyakran? Ja, mert hogy ez ilyen helyi folklór, nem pedig szimpla magyarfóbia? Oké fijjúg, bocs a zavarásért, keresünk egy másik falut, táblát.
Nem, ők még erre sem képesek. És így mi lesz az egész eredménye? A hibbant Kaliňák-félék röhöghetnek a pofánkba, és persze mindenki, aki tudja, mi az igazság és emellett nagyon rühell is minket. Azért, mert magyarok vagyunk.
Mi meg olyan hülyék vagyunk, hogy balfékségünkben képesek vagyunk még az ellenfél ötöséről is öngúlt rúgni magunknak. Illetve az MKP. De hát mi választjuk őket négyévente. Szóval mi is hülyék vagyunk...

1 megjegyzés:

Unknown írta...

Na ez telibe trafált! Itt rátapintottál a lényegre és a humora és iróniája is díjazható :)