Személyes népközeli tapasztalat következik. Csütörtökön beruccantam az egyetemre, ahol doktoranduszként tartok egy órát. Végzős töriseknek, csak páran vannak. A balkáni eseményes a korabeli sajtóban. Gondoltam, kihasználom az amerikai elnökválasztás nyújtotta alkalmat – amikor kivételesen egy külpolitikai esemény viszi el minden újság szinte felét –, s konkrét (mégha aktuális is) példán csámcsogjuk meg kicsit a zsurnalisztikai elméletet. Vittem pár lapot (Sme, Pravda, HN), nézzék át, aztán dumálunk róla.Az átlapozás után mi volt az első reakciójuk? Hogy mi a szart kell ennyit írni az amerikai elnökválasztásról. „Körbe-körbe ugyanarról.“ „Ha Magyarországon vagy Lengyelországban választanak elnököt, arról nem írnak ennyit“. Ezek mondták. Meg, hogy a mi életünket ez úgysem befolyásolja.
Hm. Ezek az illetők egy éven belül átveszik egyetemi diplomájukat a legnagyobb és legszínvonalasabb hazai felsőoktatási intézményben. Ha ők így reagálnak, akkor mit mondhat az egyszerű átlagpolgár?... Például az egyszerű Új Szó-olvasó.
Természetes, hogy így reagáltak? Hm. Én nagyon csodálkoztam...
Valóban sokat csámcsogunk a lapokban az amerikai elnökválasztáson?
1 megjegyzés:
Hát, talán két dolog:
az emberek hajlamosak alul(vagy felül)értékelni, hogy éppen ki az elnök az USA-ban.
Viszont ha az előbbit alulértékelik, akkor általában úgy gondolják, hogy ez ránk semmilyen hatással sincs.
Szerintem a két jelölt programjában tényleg nem voltak nagy különbségek, de ettől függetlenül az államok igenis meghatározó súllyal vannak jelen az itteni régióban is.
Következtetés: a diákjaidat lehülyézheted, rohanunk a pusztulásba, micsoda reménytelen fiatalság, stb.stb. :DDDD
Megjegyzés küldése