Morális oszlopok

Pavol Paška. Vagy Rafael Rafaj. A szlovák parlamentarizmus etalonjai. Ez előbbi a törvényhozás februári ülésszakának megnyitása alkalmából felszólította az ellenzéki honatyákat, hogy adják vissza képviselői mandátumukat. Merthogy csaltak, képviselőket vásároltak – állította mindezt Daniel Lipšic „vallomása“ alapján. Paška szerint a távozással „törlesztenék az erkölcsi adósságot választóikkal szemben“. A házelnök még azt is hozzátette, szerinte miért nagyobb a jelenlegi parlament bizalmi indexe a 2002 és 2006 közöttinél: „a parlamentben ma az értékek kemény szabályai vannak hatalmon“. Hát valóban, ezt érezni is, szinte kicsattan a kormánykoalíció az értékektől. Elég ránézni egy ilyen Ján Slotára vagy Vladimír Mečiarra. Vagy egy Pavol Paška nevű házelnökre, aki probléma nélkül átírja a parlament által megszavazott törvénymódosítást, majd kézjegyével látja el. Ez is parlamentarizmus meg értékek a javából.
Ehhez már csak Rafael Rafaj csípős megjegyzése hiányzott, aki szerint az ellenzék erkölcsileg teljesen elzüllött. Hát igen, itt már csak egy krónikás aláíráshamisítónak kellett megszólalnia...

Magyar (csatár)mentalitás?

Sportolóktól állítólag nem lehet értelmes nyilatkozatokat várni. (Tudjuk, hogy csúnya dolog az általánosítás, de akik általánosítani szoktak ebben a témában, azok ezt mondják róluk.) Nem tudom, hogy ez mennyire igaz, én ma Szalai Ádám egy spanyol lapnak adott válaszain ámultam. Ez a bizonyos Szalai Ádám egy fiatal magyar focista, csatár, ún. tehetség – tehetséggel egyébként a magyar fociban tele volt a padlás az elmúlt 20 évben, csak az eredmények hiányoztak. Reméljük, ő nem csak tehetség marad, de egyszer valódi jó focista lesz.
A lényeg, hogy az illető annak apropóján adott interjút a spanyol As című lapnak és a Real Madrid internetes oldalának, hogy a Madrid a tavaszi BL-keretébe jelölte. Nézzük csak az inkriminált mondatokat, amelyeket a blogíró ámulatát okozták: Szalai az index.hu szerint arról álmodik, hogy pályára lép a Santiago Bernabeuban (gyengébbek kedvéért: ez a Real stadionja) vagy az Anfield Roadon (gy.k.: ez az FC Liverpool stadionja, ahol a Real BL-nyolcaddöntős meccset fog játszani). De, és itt jön a lényeg, ami miatt ebből az egészből blogbejegyzés lett: arról enyelőre nem képzeleg, hogy gólt is szerez a két találkozó valamelyikén.
Chezze! Mi a franc a csatárok dolga? Alaphelyzetben az, hogy gólokat lőjenek. Szalai egy csatár. Ha arról álmodik, hogy pályára lép, akkor kérdem én, mi a fenét akar csinálni a mérkőzésen? Nézelődni? Vagy bedobásokat elvégezni? Vagy szerinte nem az a csapatba való bekerülés leghatékonyabb módja, ha gólt, gólokat szerez? Miről álmodik egy csatár? Nem a gólszerzésről?
Szalai egy magyar focista. Talán ez a magyarázat. Vagy csak megijedt az interjútól. Vagy ún. tipikus sportoló, aki nem tud nyilatkozni, mert nincsenek értelmes gondolatai. Vagy egy tipikus magyar focista?