Kettős látásmód

A kormányfőről a magyar kettős állampolgárság vitájában is bebizonyosodott, hogy maximálisan szelektíven tud bánni a realitással. Az ügyek valós súlyától teljesen függetlenül képes valamiből „igazi ügyet”, míg a sokkal fontosabb, ám a kényelmetlenebb és államférfiúi képességeket feltételező döntéseket későbbre halasztja.

A magyar állampolgárság felvételét könnyítő törvénymódosítás kapcsán Fico villámgyorsan össze tudta hívni a kormány biztonsági tanácsát, egyik napról a másikra döntöttek a parlament rendkívüli ülésének összehívásáról és gyorsított eljárásban el tudta készíttetni a szlovák állampolgársági törvény módosítását. A görögöknek nyújtandó szlovákiai kölcsön ügyében már nem volt ekkora a sietség. Pedig a két ügy között óriási a különbség.

Evidens, a kormánykoalíció által is elismert tény, hogy a helléneknek nyújtandó hitelre mindenképpen rá kell bólintania a szlovák törvényhozásnak. A kölcsönt az eurózóna államainak vezetői már jóvá is hagyták, tehát itt az idő, hogy – amint azt az alkotmány és a vonatkozó uniós szerződések is előírják – a parlament is áldását adja a hitelre. Mely, ráadásul, minden szlovák állampolgárt – nemzetiségtől és párthovatartozástól függetlenül – érinteni fog. A hitelt ugyanis mi adjuk, s közgazdászok szerint nagy valószínűséggel az összeg többségét soha nem látjuk viszont. Ebben az ügyben Ficót kezdetben nem érdekelte a parlament véleménye, később csak annyit mondott: legjobb lesz, ha erről a választások után alakuló új törvényhozás dönt.

A magyar állampolgársági törvény módosításának kérdésében már nem volt ilyen gáláns és „belátó”. Pedig a magyar kettős állampolgárság intézménye csak az ország lakosainak 10-15 százalékát érintheti (ennyien beszélnek magyarul és tudják bizonyítani, hogy őseik egykor magyar állampolgárok voltak), ráadásul uniós állampolgárként és a schengeni határokon belüli tér lakóiként nekik sem nyújt kézzelfogható előnyt. A többieket pedig semmiféle hátrány nem éri. A törvényt ráadásul még meg sem szavazták – a hírek szerint erre ma délelőtt kellene sort kerítenie az Országgyűlésnek –, hatályossá pedig csak augusztus 20-án válik. A gyakorlatban pedig csak jövő év január elsejétől kezdik alkalmazni. Summa summarum, egy ütős szlovák ellenvélemény megfogalmazására még fél éve lett volna az új parlamentnek, Fico mégis már most szükségét érezte, hogy rendkívüli körülmények között minden fontos szlovák szerv tárgyaljon róla.

Virtuális kormányzás – mondhatnánk minderre. A lényeges kérdésekről hadd tárgyaljunk később, a szinte senkit sem érintő, ám jobban eladható ügyeknek viszont kerítsünk nagy feneket. Június 12-e hivatott arról dönteni, hogy ez a jövőben is így lesz-e.